Erős alapok, új kihívások: merre alakulnak a mobilitási programok?
Május 20-án a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem adott otthont a nemzetközi koordinátorok országos találkozójának.
Az egynapos rendezvényt a Tempus Közalapítvány azzal a céllal szervezte, hogy a felsőoktatási intézményének koordinátoraival áttekintsék az Erasmus+ és a Pannónia Ösztöndíjprogram megvalósításának aktuális kérdéseit, tapasztalatait és jövőbeli irányait. A találkozón összesen 78 szakember vett részt 49 intézmény képviseletében, akik plenáris előadások, tematikus szekciók és interaktív műhelymunkák során dolgozták fel a mobilitási terület kulcskérdéseit, különös figyelemmel a nemzetköziesítés aktuális kihívásaira és a következő Erasmus+ programciklus várható változásaira.
A rendezvényt prof. dr. Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora és Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében Bodrogi Richárd kiemelte, hogy az Erasmus+ stabil és hosszú távon is meghatározó szerepet tölt be a felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak erősítésében. Rámutatott arra is, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram az elmúlt időszakban biztos alapot adott a nemzetközi mobilitási együttműködések fenntartásához, és a jövőben akár az Erasmus+ rendszeréhez illeszkedve is tovább fejlődhet.
Prof. Dr. Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora a rendezvény megnyitóján
Verses István, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ és felsőoktatási nemzetköziesítési igazgatója előadásában átfogó képet adott a mobilitási programok aktuális helyzetéről és a legfontosabb trendekről. Az Erasmus+ mobilitások kapcsán elmondta, hogy bár a növekedés üteme mérséklődött, az igényelt mobilitások száma 2026-ra így is mintegy 20%-kal emelkedett, különösen a személyzeti mobilitások területén. Emellett uniós szinten napirenden van a hallgatói és munkatársi mobilitások arányának újragondolása is, ami a jövőben a rendszer működésére is hatással lehet.
A hallgatói mobilitások alakulását elemezve rámutatott, hogy 2024-ig folyamatos bővülés volt tapasztalható, ezt azonban 2024–2025-ben visszaesés követte. Ezzel párhuzamosan a bejövő mobilitások száma stabil maradt, ami azt jelzi, hogy a nemzetközi partnerségek alapjai továbbra is erősek. Az Európán túli mobilitásokra vonatkozó (nemzetközi kreditmobilitás) pályázatokban egyes régiók esetében ugyanakkor jelentős túlpályázottság figyelhető meg, ami a jövőben tudatosabb, stratégiai szemléletű intézményi tervezést tesz szükségessé.
A mobilitási számok alakulása azt mutatja, hogy a nemzetközi együttműködések iránti igény továbbra is erős az intézmények részéről.” – mondta Verses István.
A Pannónia kapcsán kitért arra is, hogy stabil működés jellemzi, amelyben jelenleg elsősorban a rövid távú mobilitások dominálnak, miközben új elemként megjelent a vendégoktatói mobilitás is. A nemzetközi jelenlét erősítése érdekében az intézmények aktívan kapcsolódnak be a meghatározó szakmai fórumokba – például a NAFSA és az EAIE konferenciákba –, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar felsőoktatás láthatóságának erősítésében.
„A jövőben a siker kulcsa egyre inkább a stratégiai gondolkodás és a tudatos nemzetközi pozicionálás lesz az intézmények számára.” - emelte ki Verses István.
A nemzetközi hálózatok szerepéről Németh Katalin Anna, az ELTE Erasmus+ és Nemzetközi Programok Osztályának osztályvezetője számolt be, aki gyakorlati példákon keresztül mutatta be a mobilitásszervezés új irányait. Kiemelte, hogy az intézmények egyre aktívabban vesznek részt nemzetközi hálózatokban, amelyek megfelelő működés esetén jelentős hozzáadott értéket képviselnek.
„A nemzetközi hálózatok nemcsak lehetőséget, hanem valós működő megoldásokat is kínálnak a mobilitásszervezésben.”
A példák közül kiemelte a Coimbra Group „all fields” modelljét, amely az intézmények teljes képzési kínálatára kiterjeszti az együttműködést, ezáltal rugalmasabb mobilitási lehetőségeket biztosít. Az ELTE tapasztalatai szerint a modell sikeres: a helyek több mint 90%-a betöltésre kerül, jelentős hallgatói érdeklődés mellett.
Szakmai előadás a mobilitásszervezés új irányairól
Szó esett a fenntartható mobilitást támogató Interrail Erasmus Pass lehetőségről, valamint a virtuális és blended mobilitások egyre növekvő szerepéről is, amelyek hatékonyan fejlesztik az interkulturális és digitális kompetenciákat. Az előadás kitért az Európai Egyetemi Szövetségek és az European University Foundation tevékenységére is, különösen a digitalizáció és a közös projektek területén. A munkatársi mobilitások növekedése kapcsán felmerült a minőségbiztosítás kérdése is, amely a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kap:
„A tudásmegosztás és a hálózatokban való aktív részvétel a jövő egyik legfontosabb versenyelőnye lesz az intézmények számára.”
A délutáni szekció az Erasmus+ 2028–2034-es programszakaszának várható újdonságaira fókuszált. Az előadások és a műhelymunka során egyértelművé vált, hogy a következő ciklusra való felkészülés egyik legjelentősebb eleme az ECHE újraakkreditáció lehet, amely minden intézmény számára alapfeltételt jelent majd a programban való részvételhez. Emellett várható a KA131 és KA171 pályázattípusok összevonása, amely egyszerűbb és egységesebb működést eredményezhet, ugyanakkor nagyobb stratégiai tudatosságot igényel az intézmények részéről. A szekció zárásaként a résztvevők csoportmunkában értékelték a változásokat, SWOT-elemzés keretében azonosítva az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és kockázatokat.
Koordinátorok a szakmai előadásokon
A Pannónia Ösztöndíjprogram 2024–2026-os időszakának friss megvalósulási adataiba, a mobilitási trendekbe és az ösztöndíj intézményi tapasztalataiba és tanulságaiba Szilárdi Edina, az Erasmus+ felsőoktatási csoportvezetője nyújtott részletes betekintést előadásában. A hallgatói mobilitások megoszlása egyértelműen mutatja, hogy a hangsúly a rugalmasabb, rövid távú formák felé tolódik. A szekció célja a különböző megvalósítási gyakorlatok bemutatása és a felmerült kihívások megvitatása volt, amelynek gerincét a program friss megvalósulási adatai adták.
Koordinátori műhelymunka a szakmai előadásokat követően
Összegezve, a szakmai találkozó megerősítette, hogy a nemzetköziesítés lendülete továbbra is meghatározó a magyar felsőoktatásban. A résztvevők tapasztalatai alapján jól látható, hogy a mobilitási programok stabil alapokra épülnek, miközben a következő időszak változásai egy tudatosabb, stratégiai szemléletet igénylő, hosszú távon fenntarthatóbb működés irányába mutatnak.
Fotók: Tempus Közalapítvány