Sokat tanultam magamról

Péter Pannónia ösztöndíjjal Geisenheim-ben tanul, ahol olyan izgalmas tantárgyai vannak, mint az élelmiszerkémia vagy a tea és csoki modul. Jól hangzik? Olvasd el a történetét!

Mesélj egy kicsit arról, hol vagy és mit tanulsz?

Jelenleg Németországban, azon belül Geisenheimben vagyok, ami kb. 70 km-re nyugatra helyezkedik el Frankfurt am Main-tól. Élelmiszerbiztonságot tanulok a Hochschule Geisenheimen, ez már az MSc-m.

Mi alapján esett a választásod Németországra?

Első osztályos korom óta tanulok németül, mert a településen, ahonnan származom, sváb kisebbség él. Így az általános iskola német nemzetiségű, ami azt jelenti, hogy minden osztálynak minden nap van német órája. A gimnáziumban is német volt a fő nyelvem az angol mellett, így összesen 12 évet tanultam németül. Az egyetemen sajnos csak két félévet tanultam németül, de az sem volt olyan intenzív, és éreztem, hogy kezd elkopni a tudásom. Így mindenképpen Németországban szerettem volna cserediák lenni. Most teljesen németül tanulok. Nem sok helyen van élelmiszer képzés Németországban, és nem akartam nagy városba menni, így esett a választásom Geisenheimre, ami egy festői szépségű helyen fekszik a Rajna partján.

Mi a legnagyobb kihívás kint? Hogyan küzdötted le?

Számomra a legnagyobb kihívást az elején az okozta, hogy mivel töltsem el a szabadidőmet. Otthon levelezős vagyok, így dolgoztam, ezért nagyon furcsa volt megélnem azt, hogy itt vagyok egyedül, nincs semmi dolgom, és nem ismerek senkit. Számomra az első két hét nagyon nehéz volt, az unalom miatt még a depresszió is rám jött, de szerencsére hamar találtam barátokat, és könnyen be tudtam illeszkedni. Ennek köszönhetően nem voltam már egyedül, és társaságom is lett, akikkel nagyon jó és szoros barátságot kötöttünk.

Miben más a geisenheimi egyetemi élet?

Őszintén nem tudom, mennyiben más, mert sajnos én sose voltam igazi egyetemista. Amikor a BSc-t csináltam, pont tombolt a COVID, így nagyon keveset találkozhattam a hallgatótársaimmal. Most érzem magam teljesen egyetemistának. Kollégiumban élek, ami megint egy más életérzés, mint otthonról bejárni. Családias az egyetem, bár a MATE Budai Campusa is az volt, de ez még annál is kisebb, így tényleg mindenkit ismersz legalább látásból. Talán hallgatóbarátabb az egyetem: minden szerdán van az "Alte Fass", ami egy nagy boroshordó, és ott lehet kapni borokat, söröket és bratwurstot. Ilyenkor mindig összegyűlnek az egyetemisták, és beszélgetnek egy jó bor vagy sör társaságában. Van az egyetemen egy Kávélabor, ahol saját magadnak tudsz kávét főzni az egyetemen pörkölt kávéból, bár ez nem annyira ismert a borászattal foglalkozók körében – inkább az élelmiszeresek járnak oda.

Melyik a legizgalmasabb kurzus, amit felvettél?

A legérdekesebb kurzus a tavalyi félévben az élelmiszerkémia, valamint a tea modul volt. A tea modulnál különféle teákat kóstoltunk, és a kurzus végén megcsináltuk a Tea Specialist vizsgát a Ronnefeldt jóvoltából. Idén két nagyon érdekes kurzusom lesz: az egyik a csoki modul, a másik a kávé modul. Mindkettőnél meg fogjuk tanulni, hogyan készül az adott termék, és gyakorlati órán ezt el is sajátítjuk, hiszen csokoládélaborja is van az egyetemnek.

Mi a legnagyobb pozitív meglepetés, ami eddig történt veled az ösztöndíjas időszakod alatt?

Talán az, hogy nagyon hamar be tudtam illeszkedni, és sokan megkedveltek. Sokat tanultam magamról. Minden nap történik valami érdekes, így nem tudok igazán egy dolgot kiemelni.

Milyen tanácsot adnál másoknak, akik még nem vágtak neki Pannónia Ösztöndíjprogrammal a világnak?

Azt, hogy vágjanak bele! Őszintén, kötelezővé tennék mindenki számára egy külföldi szemesztert, mert itt mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából.

A nyelvtanulás szempontjából is nagyon fontos, és remek lehetőség, hiszen már mindenhol elvárják az idegen nyelv ismeretét.

Fotók: Huj Péter

Nézd meg, milyen lehetőségeid vannak a Pannónia Ösztöndíjprogrammal!