Mi a világra nyitunk! konferencia - A magyar felsőoktatás nemzetköziesítésének új távlatai
Április 29-én hagyományteremtő jelleggel került megrendezésre a Pannónia Ösztöndíjprogram első konferenciája.
A Pannónia Ösztöndíjprogram első konferenciáját dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára nyitotta meg.
Köszöntőjében elmondta:
„a nemzetközi versenyképesség alapja az oktatás minősége, ezért a magyar felsőoktatás jövőjét olyan rendszerszintű fejlesztésekkel támogatjuk, amelyek egyszerre szolgálják a hallgatók érdekeit, az intézmények erősödését és az ország hosszú távú fejlődését.” Majd hozzátette: „A magyar egyetemek nemzetköziesítését kiemelt célként kezeljük.”
Ezután ismertette a Pannónia Ösztöndíjprogram működési elvét, mely három pilléren nyugszik:
- a hallgatók külföldi tanulmányainak és szakmai gyakorlatainak támogatásán;
- a doktoranduszok, oktatók, kutatók mobilitásának segítésén; és
- az egyetemek nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésén.
Beszédének zárásaként dr. Varga-Bajusz Veronika bejelentette a Pannónia Tudósító ösztöndíj megalapítását, melyre azok a pannónia ösztöndíjasok pályázhatnak, akik a program keretében külföldön tartózkodnak, vagy kiutazás előtt állnak. A Tudósító ösztöndíj célja, hogy a kiválasztott hallgatók személyes élményeiken keresztül mutassák be, hogyan élik meg az ösztöndíjas időszakot, ezzel is elősegítve a program széles társadalmi ismertségét és hallgatói elérést.
Az Államtitkár Asszony köszönetét fejezte ki az egyetemek vezetői, oktatói, hallgatói, és a nemzetközi irodák munkatársai felé, amiért hittek abban, hogy a tudás és az együttműködés határtalan lehetőségeket rejt.
dr. Varga-Bajusz Veronika és Bodrogi Richárd
Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében az összefogás, kitartás, a magyar felsőoktatás iránti elkötelezettség ünnepeként jellemezte a konferenciát.
Az elmúlt egy évet úgy jellemezte: napi szintű együttműködéssel, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett, rövid idő alatt kellett egy megbízható programot működésbe hozni. „Szép kihívás volt.”
Hangsúlyozta, a Tempus Közalapítvány elkötelezett partnerként készen áll arra, hogy támogassa a hallgatókat, oktatókat, kutatókat és az egyetemeket a közös úton, és innovatív kezdeményezései révén azon dolgozik, hogy a magyar egyetemek a nemzetközi élvonalban előkelő helyet foglaljanak el a Pannónia Ösztöndíjprogram segítségével.
Köszöntőjét egy Szent Ágoston idézettel zárta:
„A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el.”
A nyitóbeszédek után kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét a Pannónia Ösztöndíjprogram első évének tanulságairól, kihívásairól, sikereiről, és a jövőben rejlő lehetőségekről.
A beszélgetés résztvevői:
dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára,
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora,
Prof. Dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem rektor-helyettese,
Dr. Andrási Gábor egyetemi docens, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója, és
Jánosy Orsolya, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodájának vezetője.
A beszélgetést Galán Angéla moderálta.
A beszélgetőpartnerek az elmúlt egy évre visszatekintve kitértek a Pannónia Ösztöndíjprogram megalapításának körülményeire és a kezdeti kihívásokra. Varga-Bajusz Veronika elmondta, már régóta tervben volt egy nagyobb ívű mobilitási program megalakítása, melyet a felsőoktatásban beálló váratlan körülmények felgyorsítottak.
Prof. Dr. Kovács Levente szakmai megközelítésben rámutatott: „Semmi sem működik azonnal teljes kapacitással.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mobilitási lehetőségek terén lépéseket kellett tenni, mivel erre valós igény mutatkozott. Az intézmények számára azonban ez jelentős többletmunkát és időráfordítást jelentett, különösen a szerződések újrakötése kapcsán.
Jánosy Orsolya, Dr. Andrási Gábor, Dr. Varga-Bajusz Veronika, Prof. Dr. Kovács Levente, Prof. Dr. Hermann Péter, Galán Angéla
Arra a kérdésre, hogy hogyan tudja segíteni a Pannónia Ösztöndíjprogram az egyetemeket, Varga-Bajusz Veronika elmondta: a program legnagyobb erőssége a rugalmasságban és az intézmény-specifikusságban rejlik.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram lazított a merev struktúrákon: a mester- és PhD képzések tekintetében tudományos szempontból különleges lehetőséget biztosít, az oktatói mobilitások tekintetében mobilitási ablakot meg lehetett növelni. A hallgatói lehetőségek illetően Dr. Hermann Péter úgy fogalmazott: „a Semmelweis Egyetemen messze a legnépszerűbbek azok a mobilitási formák a hallgatók, kutatók, oktatók és munkatársak körében, amelyekre eddig nem volt lehetőség.”
Dr. Andrási Gábor a Pannónia Programban rejlő új lehetőségek kapcsán mesélt arról, hogy latin-amerikai partneregyetemről beérkező oktatói mobilitást is kipróbáltak már az ösztöndíjprogramon keresztül. Továbbá arról, hogy a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen Kiválósági ösztöndíjjal mesterszakos turizmus-vendéglátás hallgatók tanulhatnak a spanyolországi kampusszal is rendelkező svájci Les Roches egyetemen.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója hozzátette: több számszerűsíthető faktor megmutathatja egy mobilitási program sikerességét a kiutazó hallgatók számától kezdve, az új partnerségek számán át.
Azonban a nem mérhető tényezők mégis a legmeghatározóbbak: amikor a visszatérő hallgatók megjelennek az órákon és olyan új tudást hoznak be, mely társaik és még az oktató számára is inspiráló hatással bír.
A kerekasztal végéhez közeledve Jánosy Orsolya a Pannónia Ösztöndíjprogram hosszú távú hatásainak vizsgálatáról beszélt. „A nemzetközi rangsorokban való értékelésünk szempontjából a program hosszú távú hatásai a hangsúlyosak.” – mondta. A Pannónia Ösztöndíjprogram sikerességét a hazatérő hallgatók későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedése, a kutatók minőségi kutatási eredményei és nemzetközi publikációinak száma igazolhatja majd.
A beszélgetés zárásaként Államtitkár Asszony a hosszú távú hatások tekintetében elmondta, a felsőoktatás nemzetköziesítése egy új szintet ért el. Sikerességének fokmérője pedig az, hogy mennyire fejlődnek fel a magyar egyetemek a világ TOP 100 egyetemei közé.
A folytatásban Dr. Lukács Eszter, a győri Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, egyetemi docens, a Tempus Közalapítvány kurátora az aktuális felsőoktatási trendekről tartott előadást.
Dr. Lukács Eszter
Elsőként a Pannónia Ösztöndíjprogram elindításában és működtetésében részt vevő munkatársak pótolhatatlan szaktudását és munkáját méltatta – így a konferencia napjára mint a köszönetnyilvánítások napjára tekintett. Ezt követően felvázolta a felsőoktatás globális folyamatait és a magyar felsőoktatás helyzetét.
Kifejtette: a világ összesen 24.800 felsőoktatási intézményében jelenleg közel 254 millió hallgató tanul, az egyetemek pedig értük versenyeznek. „Az a kérdés, hogy a magyar felsőoktatás mennyit képes közülük megnyerni magának” – húzta alá, hozzátéve, hogy Magyarország a TOP 20 célállomás között szerepel.
Dr. Lukács Eszter kiemelte, az olyan világranglisták, mint a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education kutatásintenzívek, így a felsőoktatási intézmények kutatási eredményeik, tudományos publikációik és reputációjuk révén tudják pozícionálni magukat a világban. Ehhez pedig elengedhetetlen a hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás. „Ez az egyetemek nemzetközi láthatóságának egyik legfontosabb eszköze” – mondta. Hozzáfűzte: a Pannónia Ösztöndíjprogram a mobilitási lehetőségek széles kínálata mellett egy közös megjelenést, brandet biztosít a részt vevő felsőoktatási intézményeknek, ami előnyös nemzetközi megítélésük szempontjából.
Végül a világ legsikeresebb egyetemeinek stratégiáit osztotta meg a hallgatósággal, majd felmutatott egy négypontos cselekvési tervet a magyar felsőoktatási intézmények számára:
- Rangsorteljesítmény javítása a tudományos teljesítmény javításával és brandépítési tevékenységgel.
- Nemzetközi akkreditációs minősítések megszerzése.
- Nemzetközi vendégprofesszorok számának növelése.
- A kettős diplomát adó képzések számának növelése.
A konferenciát egy vidám hangulatú kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a Pannónia Ösztöndíjprogram egyik arca, Fónagy Kitti moderálásával a Pannónia Nagykövetek beszélgettek egymással ösztöndíjas élményeikről, kultúrsokkról, kulturális különbségekről, amerikai, olasz, spanyol helyi sajátosságokról.
Czirják Janka, a Semmelweis Egyetem hatodéves orvostanhallgatója elmesélte, hogy első mobilitása bátorsággal ruházta fel és bár korábban félt elkötelezni magát egy hosszabb időtartamra külföldön, hazatérésekor úgy érezte, még többet utazna és még több tapasztalatot szeretne szerezni. Ösztöndíjas szakmai gyakorlati ideje alatt pozitívumként élte meg, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Ausztriában teret kapott az aktív tapasztalatszerzésre: kollégaként és nem tanulóként tekintettek rá.
Vass Dániel a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem mesterszakos hallgatójaként Kiválósági ösztöndíjjal a spanyolországi Les Roches Egyetemen töltötte turisztikai szakmai gyakorlatát. A kint töltött három hónapot egy nagyon intenzív tanulási-és tapasztalási időszakként írta le, és örömmel osztotta meg a hallgatósággal, hogy hazatértekor egyből állást kapott egy ötcsillagos szállodánál.
Fónagy Kitti, Mudrák Sára, Németh Péter, Vass Dániel, Czirják Janka
Mudrák Sára, a Széchenyi István Egyetem mesterszakos hallgatója szintén Kiválósági ösztöndíjjal utazott külföldre, Regionális és Környezeti Gazdaságtant tanult a Bolognai Egyetemen. Sára az olasz élmények megosztása mellett kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetemen oktatóinak bátorító magatartása nagy motivációt adott neki a kiutazásához.
Németh Péter, hidrogénmobilitás fenntartásával foglalkozó PhD-kutató a Széchenyi István Egyetemről érkezett, és kiutazása előtt egy nappal időt szakított arra, hogy részt vegyen a Pannónia Ösztöndíjprogram konferenciáján. A résztvevők megtudhatták, hogy az MIT Catalyst Europe programjának egyik hazai koordinátoraként a Massachusets Institute of Science and Technology-n (MIT) töltött napjai alatt az egészségügyi innovációkra fókuszáló amerikai kutatás-fejlesztési minták megismerését tűzte ki maga elé.
Fotók: Lékó Tamás
